A csodálatos pamut 1./ Hogyan készül? 1.
Ki ne érezné magán egy finom puha tapintású póló érintését… Mindannyian tudjuk jól, hogy milyen ez, találkozunk vele, nap mint nap. Mennyire ismered vajon? Hogyan is lesz a gyapot növény pamut alapanyaggá? Most megismerheted ezt az ismeretlen ismerőst ebben a cikkben.
Ősi örökségünk a gyapot világszerte
A pamutot a gyapot növény terméséből készítik. Ezt mindannyian tudjuk. A világ legnagyobb gyapottermő vidékeiről a trópusi éghajlatról: Afrikából, Észak- és Dél -Amerikából, Indiából, Kínából kerül a sok növény feldolgozásra, melyet a Föld mintegy hetven országában ipari növényként termesztenek ültetvényeken. Haszonnövényként négy fajt hasznosítanak a 39-40 fajtából, a legelterjedtebb a hegyvidéki gyapot amely a világ gyapottermelésének 90%-át adja. A másik három az amerikai gyapot, a levantei gyapot és az indiai gyapot.
A gyapot termelése ősidők óta folyik, egyik első lelete i.e. 5800 körüli időkből került elő Mexikóban, egy barlangban pamutanyagokra és gyapottoktermésekre bukkantak. Indiából, az ókori Egyiptomból, vagy Nagy Sándor idejéből szintén maradtak ránk leletek.
A gyapot növény
A gyapot a mályvafélék családjába tartozó, eredetileg évelő, 5-6 m magasra növő fa volt, nemesített fajtái 0,3-2 m magas lágyszárú, cserje vagy nagyritkán kisebb fa, melyet évente vetni kell. Gyökerének kérge és a mag mérgező gosszipolt tartalmaz. A növény toktermésének rekeszeiben találhatók a magok, ebből nőnek ki a magszálak, vagyis a gyapotszálak, melyek szálhosszúsága 10-60 mm közötti. A különböző Gossypium fajok toktermésében lévő magokról, azok teljes beérése és száradása után, gépekkel letépik a szálakat, ez a gyapot betakarítása. Emellett a sajtolt magok értékes étkezési és ipari olajat szolgáltatnak, a fehérjedús, csak kevés gosszipolt tartalmazó maradékot pedig takarmányként hasznosítják. Megpróbálják a gyapot bizonyos fajtáját emberi fogyasztásra is alkalmazni, génmanipulációval. Azonban nemcsak ez az egyetlen dolog, amivel veszélyessé válik a gyapot a termesztése során, hiszen itt van a permetezés kérdése is. Node ne szaladjunk ennyire előre.
Hogyan növekszik a gyapot
Tavasszal kell elvetni a növényt, majd megöntözni és persze kigyomlálni a fölösleges gazt, a kártevőket figyelni és kiirtani. 40-50 nap múlva megjelenik a bimbó, mely 30-35 nap alatt virággá fejlődik, amit a méhek beporoznak. A virágai a kinyílás napján krémszínűek, a második napon megvörösödnek és lehullanak. A virágzás folyamatosan tart, így a növényen egyidejűleg virág és beérett termés is van.
Nyáron a legnagyobb gondot a kártevők jelentik, folyamatos öntözést igényel és sok-sok napfényt.A virág lehullása után 30 nap alatt fejlődik ki a magtok a magokkal. Majd a nyár végén elő lehet készíteni a gyapotot a szüretre.
Ősszel kezdődik meg igazán csak a munka. A gyapot termése 4–5 rekeszből áll; mindegyikben több mag ül. Héjának egyes sejtjei megnyúlnak, és ezekből alakulnak ki a röptető gyapotszálak. A tok teljes beérési ideje a helyi klimatikus viszonyoktól függ, a keléstől számítva 100 nap körül van. A beérett tok felnyílik (ez az ún. kovadás), ez után szedhetők a kibomlott, szálakkal borított magvak.
A gyapottisztító folyamatban a bolyhosodó gyapottól elválasztják a magokat, és ezután préselik bálákba, majd elszállítják feldolgozásra.
Gyapot szedése géppel
Gyaptmag és magszál elválasztó kézi eszköz
A folytontermővé génmanipulációval tett gyapot már kevésbé érzékeny a kártevőkre, melyek idővel így is rezisztensé válnak. Az eredeti növényt csávázással és permetezéssel védik a kártevőktől, emiatt szükséges növényvédőszerekkel kezelni a termesztők szerint.
A hagyományos gyapot termesztés veszélyei
- A hagyományos módon termesztett gyapot a felelős a világ rovarirtószer-használatának 25 %-ért és a növényvédőszer-használatának 10 %-ért. A gyapotnál használt növényvédő szerek a legveszélyesebbek közé tartoznak. Kaliforniában a 9 leggyakrabban használt növényvédő szer közül 5 rákkeltő.
- A gyerekek nagyobb kockázatnak vannak kitéve a növényvédő szerekkel kapcsolatos egészségi problémákat illetően, mint a felnőttek. Az USA-ban gyermekek milliói az ennivalóval, a szennyezett ivóvízzel, a háztartási felhasználás következtében, valamint a növényvédő szerek felhalmozódásával már életük első 5 éve alatt megkapják karcinogén növényvédő szerekből annak a becsült dózisnak a 35 %-át, mely egész életük során fog a szervezetükbe kerülni.
- Közel fél kilogram (453,6 g) műtrágya és növényvédő szer szükséges ahhoz, hogy hagyományos módon megtermeljünk háromszor ennyi, azaz 1360,8 g gyapotot, mely elegendő egy póló és egy farmernadrág elkészítéséhez.
- Hagyományos művelésű gyapotültetvényeken dolgozó mezőgazdasági munkások szerte a világon különféle mérgezésektől, és az ezekkel kapcsolatos egészségi problémák tömkelegétől szenvednek. A gyapotnál használt növényvédő szerek világszerte akut mérgezéseket és krónikus betegségeket okoznak a termőföldeken dolgozó munkásoknak. A gyapotültetvényeket körülvevő kis közösségekben tapasztalt akut légzési problémák és más egészségkárosító hatások kapcsolatban állnak a gyapot begyűjtéséhez használt vegyszerek nagymértékű használatával.
Mit jelent az, hogy organikus pamut
A biopamut esetében szigorú feltételekhez kötik a megkülönböztető jelzés engedélyezését. A hivatalos tanúsító intézmények emblémáját (logóját) kell keresnünk a címkén.
Ami lehet a
Ahhoz hogy a pamut a szabványnak megfeleljen a következő kritériumokat mindenképpen teljesítenie kell:
- A növények nem lehetnek gén-módosítottak
- Nem használnak szintetikus műtrágyákat, növényvédő szereket
- Vetésforgót kell alkalmazni
Ezen kívül vannak ökológiai és szociális elvárások, melyeket a hagyományos pamut előállítása során adódó problémák elkerülésére alkottak meg.
Ökológiai problémák:
- A már fent említett kemikálák a növényvédőszerek és permetszerek nagyon nagy mértékben szennyezik a talajt, és a vizeket.
- További probléma,hogy a kártevőkrezisztensek lesznek a használt rovarölő szerekkel szemben, miközben ezek a növényvédő szerek elpusztítják a kártevők természetes ellenségeit is, felborítva ezzel az egészséges ökoszisztémát.
- A gyapot intenzív termeléséhez öntözésre is szükség van, ami szárazabb területeken tavak, folyók kiszáradásához vezethet. Ez a szomorú sors jutott az Aral-tónak is, ahol az egykori kikötővárosok 100km-re kerültek a tó partjától a vízszint csökkenése következtében.
Szociális problémák:
- A gyapotot termelő kis farmok, a növényvédő szerek és műtrágyák megfelelő, biztonságos kezelésére nem fektetnek hangsúlyt, és a szükséges szakmai tudás is gyakran hiányzik. Ez sokszor komoly egészségügyi problémákat eredményez a termelésben résztvevők számára, ami az egész család életére kihat az orvosi költségek és a csökkent munkaképesség miatt.
- A talaj kiszipolyozása és degradációja miatt ugyanannyi gyapot megtermeléséhez évről évre több földre, nagyobb befektetésre, több területre van szükség. Ezt a gazdák csak hitelből tudják megvalósítani, ami az eladósodásukhoz vezet. A pamut világpiaci árának ingadozása következtében az is előfordulhat, hogy a termés eladása után veszteséges volt a gazda munkája.
- A hagyományos pamut előállítása során nem csak a farmokon, de a feldolgozás közben, a gyárakban is előfordulhatnak olyan esetek, hogy a dolgozók szörnyű munkakörülmények között kénytelenek megkeresni a megélhetésükhöz szükséges pénz. Gyakori az alulfizetettség, a hosszú műszak és a veszélyes munkakörülmények. Előfordul, hogy gyermekeket dolgoztatnak. Ezek a körülmények itt, Európában elképzelhetetlennek tűnnek, azonban ezek az üzemek az olcsó munkaerő miatt fejlődő országokba költöztek, ahol kevésbé szigorúak a szabályok és a betartatásukra sem fordítanak túl nagy figyelmet.
Az organikus pamut kritériumai
A világ legnagyobb biopamut termelője India, amely az összes biogyapot termelés 74,3%-át adja. Indiát Kína, majd Törökország , Tanzánia és az USA következik ebben a rangsorban.
A gyapot egyike a legősibb növényeknek, amelyet az emberiség termel. Dél-Amerikában és Indiában több ezer évvel ezelőtt is voltak már gyapotültetvények. Mexikói barlangokból 7000 évesnek becsült, Indiában kb. 5000 éves pamutszövet-maradványok kerültek elő. Ennek a minőségnek a mai világ körülményei között segítenek a követelményeikkel, 2 fő szempont alapján:
Környezetvédelmi előírások:
- A felhasznált alapanyagnak megfelelő tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. Ez biztosítja a talaj megfelelő kezelését, a mérgező permetezőszerek tiltását és az egyéb, gyapottermeléssel kapcsolatos előírásokat amiknek meg kell felelni az “organikus” jelzőéért.
- A gyártás minden fázisában el kell különíteni a hagyományos és organikus pamut termékeket
- Minden felhasznált kémiai anyagot ellenőriztetni kell és meg kell felelnie a rögzített előírásoknak
- A veszélyes adalékok használata tiltott, pl.: mérgező nehézfémek, formaldehidek, aromás oldószerek…
- Szintetikus impregnálószerek használata tilos
- A fehérítők csak oxigénbázisúak lehetnek, klórt nem tartalmazhatnak.
- Azo-színezékek használata, melyek rákkeltő amino-vegyületeket bocsájtanak ki, tilos.
- A minta nyomására alkalmazott, környezetszennyező és veszélyes módszerek tiltottak.
- A nedves feldolgozó egységeknek pontos statisztikát kell vezetni a felhasznált vízről, energiáról és kémiai anyagokról. A használt víz kezelésére is szigorú előírások vannak.
- A használható csomagolóanyagok is szabályozva vannak.
Társadalmi elvárások:
- Biztosítani kell, hogy a munkakörülmények biztonságosak és higiénikusak legyenek.
- A gyermekmunka minden formája tiltott, így a tanúsított organikus pamut esetén garantáltan nem dolgoztak rajta gyermekek.
- A szabvány figyel arra, hogy miden dolgozó legalább olyan fizetést kapjon, amiből meg tud élni abban a régióban, ahol dolgozik. Nem fordulhat elő, hogy valaki a kemény munkája ellenére éhezik.
- A munkaidő is korlátozva van, nem lehet irreálisan hosszú műszakokban dolgoztatni a munkásokat.
- A dolgozókat nem különböztethetik meg származásuk, vallásuk, nemük alapján, a diszkrimináció minden fajtáját tiltja és ellenőrzi a GOTS szabvány.
- A munkakörülmények mellett a dolgozókkal való bánásmódot is ellenőrzik, és szabályozzák. Nem bánhatnak velük durva vagy embertelen módon.
- Az egyesületek szabadsága és a kollektív tárgyaláshoz való jog tiszteletben van tartva, azaz létrehozhatnak szakszervezeteket, amik a dolgozók érdekeit figyelemben tartva tárgyalhatnak, és felléphetnek.
A biopamut előnyei
- Az ökológiai gazdálkodású gyapotföldeken nem szabad sem genetikailag módosított gyapotot termeszteni, sem bármiféle mérgező anyagot használni, így növényvédő szereket sem. Helyette a szerves trágyázás, növényvédelem, tisztán biológiai eljárások, kézi betakarítás, a talaj megújulása érdekében vetésforgó alkalmazása a megfelelő eszköztár.
- Nagy figyelmet szentelnek az időjárás alakulásához mindig igazodó öntözésnek. A gyomokat nem vegyszerekkel, hanem kézi munkával irtják (ez a pamut árát nyilván emeli, de valamit valamiért, ugye…).
- A biopamutból készült késztermékek nem tartalmaznak az egészségre káros anyagokat. Az alapanyagot növényi és ásványi eredetű anyagokkal festik, nem tartalmaznak nehézfémeket, formaldehidet, ami különösen allergizáló hatású.
- A gyártás során az alapanyagokon nem megy végbe semmilyen szintetikus, vegyi textilképzési folyamat. Nem használnak optikai fehérítőket.
- A kész ruhadarab kiegészítőire ugyanúgy figyelmet fordítanak, a biopmaut ruhákon a cipzárak és patentek króm- és nikkelmentesek.
Az organikus pamut előállítása nyilvánvalóan drágább, mivel sokkal nagyobb odafigyelést igényel, és a termelékenység is kiesebb.
Az organikus módon termelt gyapotból készült ruhaneműk viselésével nem csak életminőségünk javul jelentősen, hanem az ilyen ruhaneműk minősége is lényegesen magasabb. Az organikus módon termelt gyapotnövény tartósabb gyapotszálat terem, mely erősebb fonalat és tartósabb szöveteket ad. A növényvédőszer-mentes, tartós pamutszál nem csak puhábbnak hat és légáteresztőbb, hanem luxus is a bőrnek.
Remélem a végére sok érdekes dolgot megtudtál. A következő részben a pamut feldolgozásáról tudhasz meg érdekes dolgokat. A hogyan készül? sorozatról
itt tudhatsz meg többet.
Iratkozz fel a blogkövetőre további stílustippekért, vagy várlak a facebook oldalamon is!