Már nagyon régóta része az ember öltözködésének a gyapjú. Az állati szőrökből és növényi rostokból font, majd szőtt szálak bizonyítéka, hogy már 10 000 éves sírokban is találtak orsókarikákat, melyekkel fonalat készítettek.
A különböző állati szőrök közül a legelterjedtebb a mi területünkön a gyapjú, mely a juh testét borítja. A gyapjúnemezt, már 7000 évvel ezelőtt is használták, akkorra már háziasították a juhokat az emberek.
A világ 74,7 millió tonna szálasanyagtermelésének mindössze 1,7%-át teszi ki napjainkban a gyapjú. 1990-ben a szálasanyagtermelés 5 %-a volt gyapjú.
A gyapjú használatának európai története
A görögök és rómaiak is nagy juhnyájakat tartottak.A rézkorszakban (i. e. 3000–1500) Dél-Európában a juh és a muflon keresztezésével az ún. rézjuh terjedt el. Időszámításunk kezdetén Dél- és Közép-Európában a rézjuh és az Észak-Afrikából származott zsírfarkú juh keresztezésének eredménye volt a római juh. A római birodalom bukása után a népvándorlás ideje alatt a nyájak nagy része elpusztult. Hispánia területén maradt fenn nagyobb juhállomány. A felszőrök és pehelyszőrök együttes jelenléte már az ősidőkben is akadályozta a fonalkészítést, ezért a tenyésztés arra irányult, hogy a felszőrt az állat elveszítse és lehetőleg csak az egyöntetű pehelyszőre maradjon meg. Ezt a problémát csak jóval később oldották meg, két tenyésztési iránnyal. Az egyiknek az eredménye a Spanyolországból származó merinó fajta, amelyen sikerült lágy, finomszálú, egyenletes bundát kapni, a másik irányú fejlődésben – egyes angliai fajtákon – a felszőr eltüntetésével párhuzamosan a pehelyszőr meghosszabbodott és erősebb szálú lett. A merino fajta őse Kis-Ázsiából került át feltehetőleg, a föníciaiak segítségével Spanyolországba. A merino állományt a Marinid berber dinasztia mutatta be a 12. században, mely az angol juhoknál jobb gyapjút adott, ennél a fajtánál volt az jellemző, hogy finomszálú, lágy és egyenletes volt bundája. Nem tartalmaz szúrós felszőröket, csak a finom szálakat, így jó minőségű szövetet ad. A merinói gyapjú különlegesen jó tulajdonságai miatt a spanyol tenyésztők elérték, hogy merinói juhok kivitelét halálbűntetéssel sújtották a 18. századig. 1723-ban pár állatot exportáltak Svédországba és 1765-ben III. Károly spanyol király néhány merino juhot küldött unokatestvérének Xavier szász választófejedelemnek. További exportok követték ezt, 1774-ben Szászországba, 1773-ban Magyarországra. 1786-ban Poroszországba kerültek újabb állományok, majd XVI. Lajos is kapott egy 366 juhból álló nyájat. Itt keresztezték a hosszú szőrű angol juh fajtákkal, ez teremtette meg a francia juh fajta alapját, a Rambouillet uradalomban a hasonló nevű fajta tenyésztését .Innen került nagyobb merinoi állomány Ausztráliába 1860-ba a Peppin testvérek jóvoltából New South Walesbe. Innentől egész világszerte elterjedt ez a juhfajta. Angliába 1791-ben vittek be merinó-juhokat, de az ottani éghajlat ezeknek nem kedvezett, ezért a helyi fajtákkal keresztezték azokat.
Magyarországra kerülve fellendült az állattenyésztésnek ez az ága, oly mértékben, hogy a 19. században Magyarország volt Európa legjelentősebb gyapjútermelő országa, kb. 16 milliós juhállományával. A 20. században Európa-szerte a gyapjútermelés hanyatlásnak indult, így Magyarországon is, ugyanakkor a világ gyapjútermelése megkétszereződött. A magyar gyapjú minőségben és választékban egyaránt jelentősen beszűkült. A tartási módból eredően (elsősorban a téli istállózott tartás miatt) tisztasága is elmarad az ausztrál gyapjúétól. Becslések szerint a magyar merinó gyapjú textilipari értéke alig haladja meg az ausztrál gyapjú hasonló értékének 60%-át. A hazai gyapjútermelés a régi hagyományokkal szakítva erősen visszaesett napjainkra és mivel a hazai gyapjúfonó és gyapjúszövő ipar – a magyar textilipar általános visszafejlődésével párhuzamosan – a 21. század elejére gyakorlatilag teljesen megszűnt, a magyar gyapjút exportálják.
Gyapjúszál
A gyapjú anyaga állati fehérje, túlnyomórészt aminosavakból felépülő keratin.
-
![]()
- Gyapjú és merino szál
-
![]()
- Gyapjú pikkelyes szerkezete
A gyapjúszál szerkezete 3 rétegből áll, a pikkelyrétegből, ( felhám v. cuticula) a kéregrétegből ( cortex) és a bélüregből( medula) áll.
A pikkelyréteg pikkelyes szerkezete teszi lehetővé a nemezelődés lehetőségét, ezek a pikkelyek egymásban megakadnak enyhén lúgos közegben mechanikai mozgatás, gyömöszölés hatására és összefüggő szilárd tömött szerkezetté alakul.
Forró gőz hatására a szálbelsőben lévő molekulaláncok újrarendeződnek és ezáltal a gyapjú gőzöléssel tartósan újraformázható. A forró gőzben alakított gyapjú eredeti alakját meleg vizes kezelés után sem kapja vissza. Emiatt könnyen formázható vasalással, szép formát kap.
A gyajúszál hullámossága a fonhatóságot, a nemezelhetőséget, a gyapjúfonalak fedőképességét, a gyapjú meleg tapintását, a sok légzárvány következtében a gyapjúáruk melegtartó képességét befolyásolja nagyon kedvezően. Minél finomabbak a szálak, annál hullámosabbak is: a legfinomabb gyapjúszálakon 1 cm-re 10–13 ívelődés jut, a legdurvábbakon 4–5. A hullámosság ívei nem egy síkban vannak, hanema szál hossztengelye mentén elfordulnak, térgörbe jellegűek lesznek. A hullámosság folytán a szálak nagyon rugalmasak, a megnyújtott gyapjúszál a terhelés megszűnte után részben azonnal, részben kis idő múlva visszanyeri eredeti hosszát. Ha a terhelés rövid ideig tart, még 30%-os nyúlás esetén sem lép fel maradó alakváltozás.
A juhok bundájában különböző minőségű szálak találhatók: vékony, finom, rugalmas pehelyszőr és hosszabb, durvább, merevebb felszőr. Ezért elsősorban a bunda finomsága a csoportosítás alapja. Három fő csoportja van: merino juhfajta, keresztezett juhok, parlagi juhok. A merino fajták a legfinomabb, fehér vagy nyers színű gyapjúszálakat (általában pehelyszőrt) bundát adják. A keresztezett (crossbred) fajták bundájában túlnyomóan felszőr és kevés pehelyszőr található. A parlagi fajták bundája durvább sötét színű felszőrből áll. Az értékes gyapjúszövetek finom merinogyapjúból készülnek.
A gyapjúszál osztályozása
A gyapjúszálat töbféleképp is osztályozzák, egyrészt az állat életkora szerint:
Az állatokat általában tavasszal nyírják, a gyapjút nem mossák nyírás előtt, néha utána fertőtlenítő oldattal kezelik.
- bárány gyapjú :6-8 hónapos bárány szőre: A bárányszőr vége mely még soha nem volt nyírva kúpos, így nagyon selymes érzés végigsimítani…
- növendék gyapjú: 12-14 hónapos bárány szőre, mely nem volt korábban nyírva. A szál finom, puha, rugalmas és érett, kúpos végekkel rendelkezik. Ezeket elsősorban a láncfonalakhoz használják.
- tolykó gyapjú: a gyapjú 14 hónaposnál idősebb birkákról származik. A nyírást nem először végezik, ezen a gyapjún sok föld és egyéb szennyeződés van.
- tímárgyapjú: levágott állatok gyapja. A gyapjút a levágott juhok bőréből nyerik különböző vegyszerekkel. A gyapjú rostjai gyengébb minőségűek.
- szűcsgyapjú: az irhák szűcsipari feldolgozása során lenyírt szőrök.
- bőr- vagy döggyapjú: öreg, beteg, vagy véletlenül elpusztult juhokból nyírt gyapjú. A gyapjúszálak határozottan gyengébb minőségűek; alacsony minőségű ruhákban használják.
- szőr gyapjú: Ez a fajta gyapjú azoktól a juhoktól származik, amelyek az időjárás súlyos viszontagságainak vannak kitéve. Ezek rontják a gyapjú tulajdonságait: rossz minőségű, kemény és törékeny.
- A gyapjú szakadt, elszíneződött részei: Ezeket általában gyengébb minőségűként külön értékesítik .
Osztályozzák az állat fajtája szerint:
- merino gyapjú: Spanyolországból származik a lgjobb minőség. Erős szálak, rugalmas szerkezet, elemi szálhossz:25 – 125 mm. A különböző gyapjúszálak közül a merinó gyapjú a leghullámosabb, és a legjobban sodorható. Ez a két tényező hozzájárul a kiváló melegségéhez és fonási tulajdonságaihoz.
A merinoból készül a legjobb gyapjúruházat. - finom gyapjú:Ezeg a juhok Anglia, Skócia, Írország és Wales területéről származnak. A szálak viszonylag erősek, finomak és rugalmasak, 50-200 mm hosszúságúak.
Nagyon sok hullám van benne és jól sodorható. - Közepes gyapjú: Az Egyesült Királyság egyéb részeiről származik. A rostok durvábbak, kisebb méretűek és kevésbé préselhetőek, mint a korábbi gyapjúszálas fajták, és körülbelül 100-500 mm hosszúak.Simábbak és fényesebbek, evésbé rugalmasak.
Még a nagyon jó minőségű gyapjúhoz tartoznak, jó minőségű ruhákhoz használják. - durva gyapjú : Ebbe a kategóriába a nem nemesített juhok tartoznak.
A szálak hosszúsága 25-400 mm, durva és szőrszerű, viszonylag kevés hullámmal , kevésbé sodorható. A szálak simábbak és fényesebbek.
Ez a gyapjú kevésbé rugalmas és erős. Főleg szőnyegekhez, lakástextíliákhoz használják fel. - szőnyeg gyapjú.
A gyapjúszál kedvező tulajdonságai
- Lágy esés
- Jó vízállóság: Ellentétben az emberi szőrrel vagy az állati szőrrel, a gyapjúszálak üregesek, erős, rugalmas és víztaszító bevonattal. A gyapjúszálak szerkezete pikkelyekből áll, minden szál magja a pára 30% -át elnyeli anélkül, hogy nedves vagy nyirkos érzetünk lenne, eközben a külső réteg a véd a csapadéktól és a hótól.
- Jó nedvszívó képesség: A gyapjúszálak a testtől elvezetik az izzadságot. Általában, ahogy a verejtéked elpárolog, a lehűti a bőrt. Ez a hatás meleg időben kellemes,de hideg időben rszketni kezdesz. A pamuttól eltérően, amely elnyeli a nedvességet, és hajlamos nedves maradni, a gyapjú valóban feliszívja az izzadságot, és gyorsan elvezeti, így megmarad a melegérzet.
- Jó hőszigetelő képesség: A gyapjúszálakhullámossága elősegíti a kis hőszigetelő légterek képződését, amelyek megtartják a hőt, akár az üveggyapot a ház falában.
- Jó légáteresztő és mégis jól tartja a hőmérsékletet: képes a meleget változó külső hőmérsékletben is egyenletesen tartani.
- Ellenállóa szagokkal szemben: Lehet, hogy észrevette, hogy a szintetikus szövetek, idővel megtartják a szagokat. A gyapjú sokkal ellenállóbb a szagok visszatartásához.
- Nem gyűrődik
- Rugalmas tartás
- Nem lobban hirtelen lángra egy eltévedt parázs esetén.
- Kellemes tapintású
- Véd a napsugárzástól
- Rossz vezető, statikusan könnyen feltöltődik
- Jól festhető
- Könnyen kopik
- Hajlamos a göbösödésre
- Hajlam az zsugorodásra
- Nem jó mérettartó
- Újrahasznosítható
A gyapjú újrahasznosításáról már írtam egy bejegyzést korábban, itt egy video, ahol ezt megnézhetitek a gyakorlatban.
Még folytatni fogom a gyapjú érdekességeiről, hiszen ma már olyan öregesnek, régimódinak tűnhet, nagyon méltatlanul. Egy ilyen természetes anyag csodás tulajdonságai és felhasználása hátha kedvet ad nektek egy finom gyapjú pucsi vagy kabát vásárlásához, készíttetéséhez.
Remélem tetszett,
Csók,
Gyöngyi
Forrás: Magyar Nemzet cikke, Hauck Mária-Zubonyai Ferencné Ruhaipari anyag- és áruismeret, sulinet, merino Wikipédia, wikipédia , unbound, sierra trading post, Wool fiber crimp & its fiber propertiestester equipments, STUDY ON PROTEIN FIBER, Wool, textile learner,
Kommentek