Már nagyon régóta része az ember öltözködésének a gyapjú. Az állati szőrökből és növényi rostokból font, majd szőtt szálak bizonyítéka, hogy már 10 000 éves sírokban is találtak orsókarikákat, melyekkel fonalat készítettek.
A különböző állati szőrök közül a legelterjedtebb a mi területünkön a gyapjú, mely a juh testét borítja. A gyapjúnemezt, már 7000 évvel ezelőtt is használták, akkorra már háziasították a juhokat az emberek.
A világ 74,7 millió tonna szálasanyagtermelésének mindössze 1,7%-át teszi ki napjainkban a gyapjú. 1990-ben a szálasanyagtermelés 5 %-a volt gyapjú.
A görögök és rómaiak is nagy juhnyájakat tartottak.A rézkorszakban (i. e. 3000–1500) Dél-Európában a juh és a muflon keresztezésével az ún. rézjuh terjedt el. Időszámításunk kezdetén Dél- és Közép-Európában a rézjuh és az Észak-Afrikából származott zsírfarkú juh keresztezésének eredménye volt a római juh. A római birodalom bukása után a népvándorlás ideje alatt a nyájak nagy része elpusztult. Hispánia területén maradt fenn nagyobb juhállomány. A felszőrök és pehelyszőrök együttes jelenléte már az ősidőkben is akadályozta a fonalkészítést, ezért a tenyésztés arra irányult, hogy a felszőrt az állat elveszítse és lehetőleg csak az egyöntetű pehelyszőre maradjon meg. Ezt a problémát csak jóval később oldották meg, két tenyésztési iránnyal. Az egyiknek az eredménye a Spanyolországból származó merinó fajta, amelyen sikerült lágy, finomszálú, egyenletes bundát kapni, a másik irányú fejlődésben – egyes angliai fajtákon – a felszőr eltüntetésével párhuzamosan a pehelyszőr meghosszabbodott és erősebb szálú lett. A merino fajta őse Kis-Ázsiából került át feltehetőleg, a föníciaiak segítségével Spanyolországba. A merino állományt a Marinid berber dinasztia mutatta be a 12. században, mely az angol juhoknál jobb gyapjút adott, ennél a fajtánál volt az jellemző, hogy finomszálú, lágy és egyenletes volt bundája. Nem tartalmaz szúrós felszőröket, csak a finom szálakat, így jó minőségű szövetet ad. A merinói gyapjú különlegesen jó tulajdonságai miatt a spanyol tenyésztők elérték, hogy merinói juhok kivitelét halálbűntetéssel sújtották a 18. századig. 1723-ban pár állatot exportáltak Svédországba és 1765-ben III. Károly spanyol király néhány merino juhot küldött unokatestvérének Xavier szász választófejedelemnek. További exportok követték ezt, 1774-ben Szászországba, 1773-ban Magyarországra. 1786-ban Poroszországba kerültek újabb állományok, majd XVI. Lajos is kapott egy 366 juhból álló nyájat. Itt keresztezték a hosszú szőrű angol juh fajtákkal, ez teremtette meg a francia juh fajta alapját, a Rambouillet uradalomban a hasonló nevű fajta tenyésztését .Innen került nagyobb merinoi állomány Ausztráliába 1860-ba a Peppin testvérek jóvoltából New South Walesbe. Innentől egész világszerte elterjedt ez a juhfajta. Angliába 1791-ben vittek be merinó-juhokat, de az ottani éghajlat ezeknek nem kedvezett, ezért a helyi fajtákkal keresztezték azokat.
Magyarországra kerülve fellendült az állattenyésztésnek ez az ága, oly mértékben, hogy a 19. században Magyarország volt Európa legjelentősebb gyapjútermelő országa, kb. 16 milliós juhállományával. A 20. században Európa-szerte a gyapjútermelés hanyatlásnak indult, így Magyarországon is, ugyanakkor a világ gyapjútermelése megkétszereződött. A magyar gyapjú minőségben és választékban egyaránt jelentősen beszűkült. A tartási módból eredően (elsősorban a téli istállózott tartás miatt) tisztasága is elmarad az ausztrál gyapjúétól. Becslések szerint a magyar merinó gyapjú textilipari értéke alig haladja meg az ausztrál gyapjú hasonló értékének 60%-át. A hazai gyapjútermelés a régi hagyományokkal szakítva erősen visszaesett napjainkra és mivel a hazai gyapjúfonó és gyapjúszövő ipar – a magyar textilipar általános visszafejlődésével párhuzamosan – a 21. század elejére gyakorlatilag teljesen megszűnt, a magyar gyapjút exportálják.
A gyapjú anyaga állati fehérje, túlnyomórészt aminosavakból felépülő keratin.
A gyapjúszál szerkezete 3 rétegből áll, a pikkelyrétegből, ( felhám v. cuticula) a kéregrétegből ( cortex) és a bélüregből( medula) áll.
A pikkelyréteg pikkelyes szerkezete teszi lehetővé a nemezelődés lehetőségét, ezek a pikkelyek egymásban megakadnak enyhén lúgos közegben mechanikai mozgatás, gyömöszölés hatására és összefüggő szilárd tömött szerkezetté alakul.
Forró gőz hatására a szálbelsőben lévő molekulaláncok újrarendeződnek és ezáltal a gyapjú gőzöléssel tartósan újraformázható. A forró gőzben alakított gyapjú eredeti alakját meleg vizes kezelés után sem kapja vissza. Emiatt könnyen formázható vasalással, szép formát kap.
A gyajúszál hullámossága a fonhatóságot, a nemezelhetőséget, a gyapjúfonalak fedőképességét, a gyapjú meleg tapintását, a sok légzárvány következtében a gyapjúáruk melegtartó képességét befolyásolja nagyon kedvezően. Minél finomabbak a szálak, annál hullámosabbak is: a legfinomabb gyapjúszálakon 1 cm-re 10–13 ívelődés jut, a legdurvábbakon 4–5. A hullámosság ívei nem egy síkban vannak, hanema szál hossztengelye mentén elfordulnak, térgörbe jellegűek lesznek. A hullámosság folytán a szálak nagyon rugalmasak, a megnyújtott gyapjúszál a terhelés megszűnte után részben azonnal, részben kis idő múlva visszanyeri eredeti hosszát. Ha a terhelés rövid ideig tart, még 30%-os nyúlás esetén sem lép fel maradó alakváltozás.
A juhok bundájában különböző minőségű szálak találhatók: vékony, finom, rugalmas pehelyszőr és hosszabb, durvább, merevebb felszőr. Ezért elsősorban a bunda finomsága a csoportosítás alapja. Három fő csoportja van: merino juhfajta, keresztezett juhok, parlagi juhok. A merino fajták a legfinomabb, fehér vagy nyers színű gyapjúszálakat (általában pehelyszőrt) bundát adják. A keresztezett (crossbred) fajták bundájában túlnyomóan felszőr és kevés pehelyszőr található. A parlagi fajták bundája durvább sötét színű felszőrből áll. Az értékes gyapjúszövetek finom merinogyapjúból készülnek.
A gyapjúszálat töbféleképp is osztályozzák, egyrészt az állat életkora szerint:
Az állatokat általában tavasszal nyírják, a gyapjút nem mossák nyírás előtt, néha utána fertőtlenítő oldattal kezelik.
Osztályozzák az állat fajtája szerint:
A gyapjú újrahasznosításáról már írtam egy bejegyzést korábban, itt egy video, ahol ezt megnézhetitek a gyakorlatban.
Még folytatni fogom a gyapjú érdekességeiről, hiszen ma már olyan öregesnek, régimódinak tűnhet, nagyon méltatlanul. Egy ilyen természetes anyag csodás tulajdonságai és felhasználása hátha kedvet ad nektek egy finom gyapjú pucsi vagy kabát vásárlásához, készíttetéséhez.
Remélem tetszett,
Csók,
Gyöngyi
Forrás: Magyar Nemzet cikke, Hauck Mária-Zubonyai Ferencné Ruhaipari anyag- és áruismeret, sulinet, merino Wikipédia, wikipédia , unbound, sierra trading post, Wool fiber crimp & its fiber propertiestester equipments, STUDY ON PROTEIN FIBER, Wool, textile learner,