Te is nemrég váltottál frizurát? vagy épp most tervezed? Akkor az életedben valamilyen nagyobb változás készül. Ha egy nő megváltoztatja a frizuráját, az életében is megváltozik valami. Vagy ha változást szeretnél, kezdd a frizuráddal!
Ebben a mini sorozatban sok mindent megtudhatsz a haj jelentéséről, a történetéről, a hozzá kapcsolódó hiedelmekről és a valódi okokról. És a sorozat végén persze kitérek a trendi frizurákra és hajszínekre is. Tarts velem!
Kezdjük mindjárt az elején, a bibliai időkkel:
Anthony van Dyck: Sámson és Delila
Napjainkban ez a történet fordítva játszódhat le, hiszen a nők haját csodálják a férfiak, akik, ha tisztában vannak a hajukban rejlő lehetőségekkel Sámsonhoz hasonlóan sok mindent elérhetnek. A hosszú haj segítség lehet a flörtölésben; de aki azt szeretné, hogy komolyan vegyék, a legjobb ha kontyba köti a haját.
Hajviselethez kötődő régi korok szokásai
Gilgames, Uruk királya- szobor babilóniai birodalomból
Egyiptomi előkelő paróka
Azonban a haj nem csak a nemiség egyik szimbóluma, nőiességünk-férfiasságunk mutatójával hozható összefüggésbe, hanem a személyes szabadsággal, méltósággal is kapcsolatban áll. A hosszú hajat a már a legrégibb népek is természetes dísznek tekintették, a régi egyiptomiak azonban teljesen lenyírták hajukat; az előkelők parókát viseltek; az asszír és babilóniai királyok pedig varkocsba fonták a hajukat.
Egy zsidó nő számára nem volt nagyobb meggyalázás, mint hajának levágása, hiszen a haj lenyírása volt a rabszolgaság jele vagy az erkölcstelen életmód miatti megbélyegzés is. Régi korok hiedelme szerint a haj vagy egyéb szőrzet levágása tilos, mert ebben az egyén megcsonkítását látják. Egy rab vagy katona hajának megrövidítése megerősíti személyes szabadságának megnyirbálását. Más kultúrákban a rövid haj vagy kopaszság kapcsolatban állhat a szabadsággal, mint a buddhista szerzeteseknél, akik amikor kolostorba vonulnak, hajuk leborotválásával egyidőben lemondanak a külső világ hívságairól, a lelki szabadságért cserébe. De ne felejtsük el az indiánok hajkoronát utánzó tollakból készített fejékét sem, ami a fejdísz és a hatalom közötti kapcsolatot szimbolizálta.
Ókori görög hajviselet
A görögök a hőskorban hosszú hajat viseltek, és csak szintén a gyász alkalmával nyírták le és helyezték ajándékul halott barátjuk kezébe tiszteletük jeléül. A haj göndörítése, vendéghaj viselése, fényesítése, fürtökbe csavarása, illatosítása, már évezredekkel korábban is divatos volt. Később a császárok korában jött divatba a hajdísz viselése. A germánoknál különösen a férfiak viselték nagy gondját hajuknak. A frankoknál eleinte a királyi hercegeknek, később a nemeseknek is előjoguk volt a hosszú haj viselésére, azonban ha egy királyt megfosztottak trónjától, haját is lenyírták.
A középkorban a legkülönfélébb hajviseletek voltak divatban, a tisztes emberek rövidre vágva, később hosszúra növesztve, a nők pedig a szokásos fejfedővel jelentek meg a társaság előtt. A férfiak rövid hajviselete csak a 15. század vége felé honosult meg, a nőknél főkötővel takarták el hajukat. Az uralkodók hóbortja szerinti hajviselés követte az királyok uralkodási periódusát, amelynek részletezése inkább egy külön divattörténeti cikket érdemelne.
Indiai női esküvői hajviselet
Indiában vallási okokból vágatják le a nők gyönyörű hajukat,melyeket adományként hagynak a temlomban. A hindu vallást gyakorló nők ezt áldozatként ajánlják fel annak az Istenségnek akihez fordulnak, legyen szó házasságkötésről, egy családtag betegségének enyhítéséről, vagy gyermektelenségről. Ezt önként teszik, tradíciókat követve, nem a nyomor miatti végső elkeseredésükben. A hajat a templom vezetője értékesíti alacsony áron, a befolyt összeget az alsóbb kasztokba tartozók megsegítésére fordítják.
-
Időszámításunk előtt 5000-ben az ókori egyiptomi birodalomban az uralkodók udvarában nők és férfiak egyaránt parókát viseltek. A tehetősebbek póthajat viseltek.
-
Az ókori parókákat több kisebb hajfonatból, tetőcserép formában állították össze, eltakarták vele az eredeti hajat, ám a homlokot rendszerint szabadon hagyták.
-
A rómaiak időszámításunk előtt III. században az aktuális divat szerint hordták a hajukat: fodorították, nyírták és illatosították.
-
Az ókori Rómában a germán nők szőke haját keresték a legjobban. Ebből a célból az északi területekről származó rabszolganők haját vágták le. A szőke haj testesítette meg már akkor is az abszolút nőideállt.
-
A sötét középkorban a paróka csak a hiányos haj pótlására szolgált, s már a tizenharmadik században előfordul.
-
Franciaországban divatba jöttek a parókák a tizenhatodik században. Erre az időszakra jellemzőek a nagy, fehér tornyos parókák. Ekkor már kenderből készítettek “műhajat”,melyet a a kor divatjának megfelelően formáztak és színes rizsporral hintettek be. Az alsóbb osztályok hölgy tagjai lisztet használtak.
A még most is használatos, selyemszálakkal átfont parókákat először a tizenhetedik században egy párizsi művész készítette el és tette divatossá. Az uralkodók igen nagy rajongásának köszönhetően nagy népszerűségnek örvendett majd végül a giccs netovábbját képviselő alonge parókában teljesedett ki a parókaőrület a középkorban.
Marie Antoinette alonge parókában.
Alonge paróka:homlokon magasra föltornyozva, középen kettéválasztva, gazdag fürtökben hullott alá a fej két oldalán egészen a mellre, míg hátul a vállakat szabadon hagyva lógott le a hát közepéig. Ez az, melyet állami parókának is hívunk, ez volt a méltóság, hatalom, gazdagság jelvénye. Nagyon sokba került, emiatt kisebb formájú parókákat is kezdtek használni, és ezekből fejlődött ki (1750 táján) a copf.
Ha valakinek hasznos lehet ez a cikk, oszd meg vele kérlek! Köszönöm!
Ha csak olvasgatnál, nézz körül az oldalon, ha írsz válaszolok a facebook oldalamon a kérdésekre.
Iratkozz fel a blogkövetőre további stílustippekért, ha tetszett a cikk, látogass el a facebook oldalamra vagy az instagramomra vagy a honlapomon is találsz hasznos infókat! Ezeken találhatsz olyan szetteket, melyek a műhelyemből kerültek ki.
Tarts velem!
Csók,
Gyöngyi
Irodalom
Bereczkei, T. és Meskó, N. (2006). Hair length, facial attractiveness, personality attribution: A multiple fitness model of hairdressing. Review of Psychology, 13 (1), 35-42. Elérhető: http://meskonorbert.hu/hu_public.html
Bereczkei, T. (2003). Evolúciós pszichológia. Budapest, Osiris Kiadó
Meskó, N. (2007). Miért csalunk a frizuránkkal? A hajviselet szerepe az arc vonzerejének megítélésében. Természet Világa, 138 (8), 361-364. Elérhető: http://meskonorbert.hu/hu_public.html
Meskó, N. és Bereczkei, T. (2004). Hairstyle as an adaptive means of displaying phenotypic quality. Human Nature, 15 (3), 27-46. Elérhető: http://meskonorbert.hu/hu_public.html
Pease, A. és Pease, B. (2002). Miért hazudik a férfi? Miért sír a nő? Budapest, Park Könyvkiadó
(Szabados Melinda, National Geographic Online)
Forrás: Pukánszky Judit: A haj az evolúciós pszichológia tükrében,
http://hajhosszabbitasolcson.hupont.hu/3/hajhosszabbitas-tortenete#ixzz5YNGdKJ5L
http://hajhosszabbitasolcson.hupont.hu/13/haj-tipusok#ixzz5YNG74KJP
http://hajhosszabbitasolcson.hupont.hu/21/a-haj-mint-szimbolum#ixzz5YNF1PtZl
http://hajhosszabbitasolcson.hupont.hu/21/a-haj-mint-szimbolum,
http://www.diana-oriental-dance.com/blog/157-a-haj-magikus-ereje,
https://harmonet.hu/szepseg-egeszseg/682-a-haj-mint-a-lelek-kertje.html,
http://napiaszonline.hu/szepsegapolas/a_haj_es_ami_mogotte_van_14466/ ,
http://asztrocentrum.hu/tudod-e-hogy-hajad-mit-arul-el-rolad/ ,
